Szín/mű > legutóbbi cikkek

A kultúrbunkó, aki bármit megtehet

Befogadhatatlan, így lesz tökéletes a Szarvassá változott fiú

Jude Law elbukott, a Suszter, Szabó, Baka, Kém sztárja győzött a brit színházi díjkiosztón

Borka és a mumusok

Új, népi hagyományokat bemutató sorozat indul a Nemzeti Táncszínházban

Az időzítés kitűnő: a mozi Sherlock Holmestól, a Karinthy Színház a Szegény Dánieltől hangos

Tóth Marianna írása 106 napja jelent meg

Az idén 30 éves Karinthy Színház 101. bemutatóján január 27-én egy krimivel, a Szegény Dániellel debütált. Régen tűzött műsorra színház krimit. A szereposztás parádés (Simon Kornél, Kováts Adél, Balázs Andrea, Tordy Géza, Újréti László, Szirtes Balázs), a közönség hálás volt.

Páratlan újdonsággal állt elő a fennállásának 30. jubileumát ünneplő Karinthy Színház. Noha nagy merészségre vall manapság krimit színpadra vinni, amikor a digitális világban sikeresebbnél sikeresebb mozifilmek tökéletes trükkökkel és látványvilággal adják vissza a bűntényt, mégsem volt hiányérzetem. A kiváló fordítás, mely Lackfi Jánost dicséri, tökéletesen visszaadta az eredeti mű miliőjét szellemes és mulatságos párbeszédekkel tarkítva. Mindenekelőtt a feszes és izgalmas cselekmény, és a lélegzetelállító végkifejlet, hogy a parádés szereposztást már ne is említsem, már önmagában egyenes út volt a sikerhez. A szereplők a végsőkig tudták fokozni az izgalmakat, zseniális mértékkel egyre közelebb engedve minket nézőket a megoldáshoz. A drámai feszültség szinte tapintható volt a kis családias színházban, a nézőtéren szinte egy emberként visszafojtott lélegzettel vártuk a mindent eldöntő megfejtést. Erre azonban még várni kellett.

A mű két felvonásból állt. A szünetben értékes eszmecserék folytak a büfében, ahol a fiatalabb nézők teóriákba bocsátkoztak, mialatt az idősebbek sokat ígérően mosolyogtak, emlékezve a történetre a 70-es évek nagysikerű televíziós sorozatából, miszerint érnek még meglepetések minket a fináléban. Igazuk lett, a várt hatás nem maradt el.

A főszereplő Simon Kornél tökéletes hitelességgel játszotta az aggódó férjet, aki bejelentette a rendőrségen felesége eltűnését. Mi nézők a végsőkig hittünk a karaktereknek, habár kezdetektől volt egy sanda gyanúnk, senki sem az, akinek látszik. Mindent tökéletesen kiporcióztak, apránként mindig egyre többet és többet adagoltak be nekünk a történetből. Mígnem, amikor már azt hittük mindenre fény derült, a mű csattanójától leesett az állunk.

A darab magával sodort és beszippantott minket, az idő múlását nem is érzékeltük, csak mosolyogva konstatáltuk, ahogy a még Poirot is megszégyenítően nyomozó felügyelő, kit Újréti László alakít, megígérte, fél 10-re a rejtély megoldódik, beváltotta ígéretét. És mi is elégedetten, egy egyedülálló élménnyel gazdagodva térhettünk haza.